Előadások

1.    A hívás

Az előadás célja, hogy tisztázza a hivatással kapcsolatos kérdéseket, fogalmakat. Például: Mit nevezünk hivatásnak, hívásnak? Mi a hívás folyamata? Milyen félreértések lehetnek hivatás és munka között? Kitől kapjuk a hívást? A hivatás, mint életforma, életmodell.

2.    Az ember miértjei

Az ember alapvetően kérdező lény. Folyamatosan merülnek fel kérdések bennünk, és gyakran ismételjük a „miért” kérdést: Miért történt meg? Miért van így? Miért nem lehet másképp? Miért vagyok? Miért ezek a tulajdonságaim és képességeim? Vannak emberi mértékű miértjeink, amelyekre a tudomány, az emberi bölcsesség meg tudja adni a választ, és vannak olyanok, amelyekre nem kapunk azonnal magyarázatot, és ezek nyugtalanná tehetnek bennünket. Fontos megtanulnunk jól kérdezni, hogy érthető és értelmezhető válaszokat kapjunk. Alapvetően négyféle „válaszunk” van: a menekülés, az emberi értékek alapján született válasz, az Istentől várt válasz, valamint a kétségbeesés, elcsüggedés és elégedetlenség. Az emberi értékek alapján születő válaszaink megmutatják, hogy mi a fontos számunkra: a szeretet, a jóság, a bizalom, az igazság – ám ezek önmagukban nem lehetnek abszolút mércéi döntéseinknek. Hiszen a szeretet nevében sokszor hazugságok hangzanak el, az igazság nevében pedig háborúk törnek ki. Meg kell nyitnunk életünket Isten felé, hogy az alapvető kérdéseinkre Ő adja meg a választ, mert Ő ismer igazán bennünket, és mert Ő hosszú távban kíséri az életünket.

Hivatásunk képekben

Egy kézműves foglalkozás keretében lehetőségünk van arra, hogy az addig elhangzott előadások alapján, kreatív módon megjelenítsük azt, ahogyan most meg tudjuk fogalmazni a hívásunkat, hivatásunkat, vágyainkat, álmainkat. Lehetőség van rajzolni, festeni, montázst készíteni.

3.    Bibliai meghívások

A Szentírás tanúsága szerint igen sok embert hívott Isten az ő szolgálatára. Nagyon különböznek ezek a meghívások: Isten mindenkit más és más módon hívott meg, hiszen ahány ember, annyi egyéniség. Isten számára a személy nagyon fontos: nem sablonokban gondolkodik az emberről, hanem személyre szólóan. Különleges, személyes pedagógiával közelít, figyelembe véve az ember sajátos pszichológiáját, mely nagyban függ annak személyes történetétől és helyzetétől. Nincs általános szabály vagy módszer a meghívásokra. A bibliai meghívástörténeteken keresztül felfedezhetjük, hogy sokan voltak már meghívva valami isteni terv megvalósítására, de nehezen vették ezt észre, nem tudatosították, vagy éppen bizonyítékokat, megerősítéseket kívántak. Ebben az előadásban nem kész receptekről van szó, hanem inkább azokról a módokról, ahogyan Isten hívhat egy embert. A meghívástörténetek segíthetnek felfedezni Isten pedagógiáját saját életünkben.  Segíthetnek minket abban, hogy meglássuk, milyen típusú emberek vagyunk.

4.    Félelmeink

Az előadás támpontot szeretne nyújtani, hogy felismerjük félelmeinket, azok gyökereit, és hogy azok hogyan befolyásolják döntéseinket. Vannak alapvető félelmek, amelyek más félelmek gyökerei lehetnek bennünk, illetve amelyek megakadályozzák, hogy szabad döntéseket hozzunk. Például félelem attól, nem leszünk boldogok; félelem a szabadságunk elvesztésétől; hogy elveszítjük, vagy nem találjuk meg életünk célját; a hiánytól való félelem, vagy, hogy túl sokat kérnek/várnak el tőlünk. Félelmeink alapja lehet egy hamis istenkép is. A hamis istenkép a sebzettségünk, a környezetünk bűnei miatt alakul ki bennünk, és meghatározza az Istennel való kapcsolatunkat – illetve magyarázatot adhat arra, hogy miért zárjuk ki Istent az életünkből. A különböző istenképek kevert formákban vannak jelen egy-egy személyiségben és azért fontos ezeket felismernünk magunkban, hogy ne befolyásolják döntéseinket; hogy ne félelemből, kényszerből, esetleg megfelelésből hozzuk meg alapvető döntéseinket. 

5.    Vágyaink és a szabadság

Több olyan fogalmat igyekszik tisztázni az előadás, melyeket gyakran e két szóhoz rendelünk. Milyen vágyaink vannak? Vannak-e természetes és természetfeletti vágyaink? Mi a különbség az ösztönök, a motivációk, a késztetések és az igazi, mély vágyaink között? Hogyan ismerjük és különböztessük meg ezeket, illetve melyiknek hol van a helye az életünkben? A szabadság nem cél, hanem eszköz arra, hogy éretten és felelősséggel tudjunk döntéseket hozni. A szabadság a cselekedeteink által nyilvánul meg: nem egy eszmény, vagy elmélet, hiszen az igazi emberi cselekedet nem más, mint a szabad cselekedet. A szabadság fogalma az utóbbi két évszázadban nagy jelentőséget kapott. Filozófusok, pszichológusok értekezései szólnak arról, hogyan válhatunk szabaddá, vagy, hogy mennyire nem vagyunk szabadok. Személyes életünkben azt tapasztaljuk, hogy sok akadállyal találkozunk. Az életünk mintha kódolva, determinálva lenne: nem választhatjuk meg a nemünket, a nevünket, a családunkat, a történelmi korszakot, az országot, a nemzetet ahová születünk; a születésünk vagy halálunk időpontját; a természetünk, az egészségünk nem csak tőlünk függ. A szabad cselekvés föltétele, hogy az ember vállalja mindazt, ami benne van, amit birtokol, vagy amit hiányol, hogy mindezek fölé emelkedjen. A szabadságom abból áll, hogy választhatom azt, aki, és ami vagyok – mindazt, ami hozzám tartozik, és ami hiányzik belőlem.

6.    Hivatás és küldetés

A hívásunkban benne van küldetésünk is. Hivatásunk által célt és értelmet talál az életünk, s ez új dinamikát ad hétköznapjainknak: új hangsúlyok, értékek alakulhatnak ki. A hivatásunk és küldetésünk egy életprogrammá állhat össze, megmutatva emberi kibontakozásunk és kiteljesedésünk útját. Hivatásunk által létünk értelmét, lényünk igazi mélységeit és távlatait fedezhetjük fel – a küldetésünk pedig az a mód, ahogyan ez megvalósulhat, kibontakozhat, fejlődhet.

7.    Megkülönböztetés és döntés

A megkülönböztetés célja, hogy eszközöket és szempontokat adjon, hogy jó, az életemet és a jövőmet szolgáló döntéseket hozhassak. Azt is fontos megkülönböztetni, itt van-e az ideje a döntésnek, vagy várnunk kell, hogy valóban szabad döntést hozhassunk majd. A megkülönböztetés egy folyamat, amelynek szakaszai vannak, és ezeket a szakaszokat nem lehet átugorni, hanem tiszteletben kell tartani önmagunkat, és időt hagyni a jó döntések meghozatalára. A megkülönböztetés néhány általános és ugyanakkor lényegi elemét és szakaszát dolgozza fel ez az előadás.