A Lélek tanúságtételre hív

1397063404_ferenc_papa_galambbal_mti„Ő a Vigasztaló, a Jóság Lelke, akit az Atya a Fiú nevében elküld, mint a Feltámadott Úr ajándékát, azért, hogy mindig veletek maradjon.”[1]

Be akarjuk tölteni a hivatásunkat, követni akarjuk Jézust, de nem tudjuk, hogyan? A Szentlélek lehet a barátunk, vezetőnk, lelkesítőnk, formálónk. Emlékeztet bennünket, hogyan volt jelen Jézus tanítványai körében, mit tett az elesettekért, milyen kapcsolata volt az Atyával. Az a hivatásunk, hogy – nagyon különböző és személyes módon – „Krisztusokká váljunk”. Ehhez emberi erő nem elég, át kell adnunk magunkat a Léleknek.  Ő „végtelen gazdag fantáziával minden egyes arcot belülről Jézus arcához tesz hasonlóvá.”[2]

 Ferenc pápa gyakran emlékeztet bennünket, hogy legyünk nyitottak az újra, a Szentlélek meglepetéseire! Legyünk bátrak és ne elégedjünk meg, zárkózzunk be meglévő struktúrákba! Ez a felhívása saját életünk vezetésére, alakítására is vonatkozik.

„A Szentlélekben való élet megelőz minden mást, ez minden hivatás alapja. […] A Szentlélekben történik, hogy a hivatások olyan sokféle módon jelentkeznek az Egyházban és ugyanakkor mégis egy és ugyanazon meghívás részesei, ugyanis arra hivatottak, hogy szeretetben és tanúságtételben egyek legyenek.”[3]

„Ó Vigasztaló Szentlélek, tökéletesítsd bennünk a Jézus által megkezdett művet, tégy minket erőssé, imádkozz velünk az egész világért. Add, hogy jobban kihasználjuk az időt a belső élet elmélyítésére, adj lendületet apostoli tevékenységünknek, hadd érjünk el vele minden, Krisztus vére által megváltott népet és embert, az Ő örökségét. Törd le bennünk a természetes nagyravágyást, emelj fel a szent alázat régióiba, töltsön el minket az igazi istenfélelem és a nagylelkű bátorság. Semmi földi kötelék ne akadályozza hivatásunk tökéletes teljesítését. Önző érdekek vagy lomhaság ne hallgattassák el bennünk az igazság követelményeit, semmiféle számítgatás, apró önzés ne csökkentse a szeretet mérhetetlen területeit. Legyen bennünk minden nagy: az igazság keresése és tisztelet, az áldozatkészség egészen a kereszt és a halál vállalásáig és végül legyen bennünk minden úgy, amint azt a Fiú Atyjához intézett utolsó imájában kérte, és úgy áradjon ki ránk, az Egyházra, intézményeire, minden egyes hívőre és népre a Szeretet Lelke, amint azt az Atya és a Fiú akarták.” (Szent XXIII. János pápa)

M Krisztina cb


[1] Vö. Veritatis Splendor, 23-24. és Jn 14,16

[2] Egyházi Hivatások Pápai Tanácsa: Új hivatásokat egy új Európa számára. Magyar Katolikus Hivatásgondozó Intézet, Vác, 1999., 35.o.

[3] Uo. 36.o.